2010. nov. 24.

Ökológiai szolgáltatások a városban

Posted on 11/24/2010 by Andras Kis

Olvastam egy jó cikket az Economistban (mellesleg az egyik legérdemesebb újság olvasásra) egy, az Egyesült Államokban gyorsan népszerűsödő gyakorlatról. Van közel 800 olyan amerikai város, ahol gondot okoz a hirtelen lezúduló sok csapadék. A szennyvíz-csatorna hálózat és a csapadékvíz elvezetés egy – gyakran eléggé elavult - rendszerként üzemel, zápor után felszínre buggyan a koszos lé, elönti az utakat, a szennyvíztisztítókba érkező felduzzadt mennyiség kezelésére pedig képtelenek, jó részét tisztítás nélkül engedik az élővizekbe. Mivel az éghajlatváltozás sok helyen koncentráltabban érkező csapadékkal jár együtt, a taglalt probléma magától biztos nem fog enyhülni.

Mi a megoldás? Kapásból az jut az ember eszébe, és az EU is ebbe az irányba megy, hogy bővíteni kell a hálózatot, önálló csapadékvíz elvezetést hozni létre, tároló medencéket a hálózaton és a szennyvíztisztító telepen. Természetesen irdatlan nagy összegekről beszélünk, az ezzel járó korrupcióval, rengeteg építkezéssel, zajjal, szennyezéssel és utána mindezt üzemeltetni sem két fillér. Van azonban jobb is és az USA-ban több helyen már nem csak kísérleti szinten. A csapadékvíz nem szorul kezelésre, kár összegyűjteni, a legjobb lenne ha a talajba szivárogna. Ha a mindenütt betonnal borított városi felületeket meg lehet bontani, lesz hova folynia a víznek. Pontosan ezt csinálják több metropoliszban is. Feltörik az utca egy részét és parkot hoznak létre. Porózus anyagból fektetik a járdát, hogy átfolyjon rajta a víz. A háztetőkről induló esőcsatorna nem a szennyvíz-hálózatban, hanem a talajban ér véget. Rengeteg apró kis változtatással csodát lehet tenni. Eközben zöldül a város, élhetőbb lesz, munkahelyek jönnek létre. Egy buszmegállónyi zöld felület egy fával és néhány bokorral több száz liter vizet képes visszatartani.

Mennyit is lehet így spórolni? New York City 20 év alatt összesen 6,8 milliárd dollárt kellene, hogy „szürke infrastruktúrára” (csővezetékekre, tisztítóművekre) költsön környezetvédelmi céljai érdekében. Ugyanez „zöld infrastruktúrával” 4,4 milliárd dollárból összejön, miközben az üzemeltetés is jóval olcsóbb lesz és a város lakói kézzelfogható fejlődést látnak. Azt gondolom, hogy itthon is helye lenne efféle megoldásoknak.

http://www.economist.com/node/17468409?story_id=17468409

No Response to "Ökológiai szolgáltatások a városban"

Leave A Reply