2011. nov. 28.

Kis Vízkör jelenség

Az erdőkkel foglalkozó szakemberek előtt nem titok, hogy az erdő a lehullott csapadékból jelentős vizet visszatart, és kiegyensúlyozottan adja tovább, részben felszíni és felszín alatti pályákon, részben pedig a légkörbe (a Kis Vízkörbe) párologtatva vissza.

Ami ma még nincs eléggé benne a köztudatban: az erdő ezzel a visszapárologtatással segíti a víz tájban maradását: ez a víz hozzáadódik a légköri nedvességhez, és (jó esetben) a közelben újra felhő, majd csapadék válik belőle (szemben a vízfolyásokon keresztül a tengerbe ömlő vizekkel, melyek vagy visszatérnek a Nagy Vízkörön keresztül, vagy nem, az utóbbi évszázadok megnövekedett elvezetési aránya miatt sok esetben nem).

Fotónk a Börzsönyben készült, egy zápor után, és látszik rajta, ahogy az esőt visszatartó erdő visszaleheli a párát közvetlenül a felhőkbe. 

(A folyamat itt azért ilyen látványos, mert az eső után közvetlen készült, amikor a levegő még elég hideg ahhoz, hogy a napsütés energiájával elpárologtatott víz még viszonylag alacsonyan megközelítse harmatpontját, vagyis felhővé, vagy akár csapadékká váljon.)

2011. okt. 14.

Most már a tudósok szerint is hűt


Egy újabb elem, amit józan ésszel nehéz másképp gondolni, de amikor a tudás dobozolódik kimarad a szemléletből és a számításokból. Pl mert nehéz mérni. De előbb-utóbb csak sikerül a vízkörforgás koherens elméletének minden elemét újra belátnunk.

Az erdők párologtatásának jótékony hatásairól részletesen már többször írtunk a honlapunkon, például itt, meg itt. A lokális hűtés jelentősége, hogy megakadályozza az alsó légrétegek felmelegedését. A hatás létrejöttében kulcsszerepe ebben az esetben is a víz visszatartásának van, vagyis a víztöbblet megőrzésének a vízhiányos időszakokra.

Ebben is az erdők a legjobbak, ezért fontosabb a szerepük az egyszerű szénmegkötésnél. Furcsa módon ezt a hatást mindeddig figyelmen kívül hagyták az éghajlat változásának vizslatói. De most itt az első színes-szagos tudományos kinézetű eredmény a Carnegie Institute for Science-től.

Az erdők hűtenek. Szövegben és animációsan a Youtube-on.

2011. okt. 6.

Üdvözöllek babám az Anthropocénben


A letűnt földtörténeti korok kutatói gondoltak egyet és az emberiség terra formáló tevékenységét vették górcső alá. És arra meglepő következtetésre jutottak, hogy röpke tevékenységünkkel bolygónk arculatán olyan változásokat hoztunk létre, amelyek kielégítik a földtörténeti korok elkülönítésére használt tudományos szempontrendszerük legtöbb indikátorát.

Viszlát Holocén! Üdvözüljük magunkat az Anthropocénben!


A cikk meghatározó állításai a felszín borítás átalakítására és az anyagáramlások jelentős módosítására utaltak. Legnagyobb jelentőségűnek a nitrogén ciklus felturbózása bizonyult, amelyet a múltszázad technológiai innovációja hozott meg. 

 Forrás: The Economist

Ez az a folyamat, ami a termő területté alakított földek termelékenységének nagymértékű fokozását tette lehetővé, bőven túl ezen területek természetes anyagáramlásból biztosítható produkciós képességénél. Ráadásul ez a folyamat nincs a fosszilis energiahordozókhoz kötve, Izlandon már használják a geotermális energiára alapozott változatát.

A jövő nagy kérdése, hogy tudjuk-e és hogyan szabályozni e felpörgetett anyagáramlásokat. Hiszen a nitrogén mellett, mint azt az éghajlat-változási magyarázatokból tudjuk a szén ciklust is sikerült jelentősen felpörgetni. A víz körforgásával viszont pont az ellenkezőjét sikerült elérni. A kis vízkörzést szép lassan lemerítjük, kimerítjük.

Vajon ez a szétszabályozás mennyiben járul hozzá ahhoz a jelenséghalmazhoz, amit éghajlatváltozásnak nevezünk? Lehet, hogy a szén leszabályozása téves (elmaradott, holocén kori reakció) és az egyetlen út előre a vízkörzés felpörgetése? Hely, víz, energia, szén és tápanyag van hozzá. Jelenleg pont abba öljük a még rendelkezésre álló energiáinkat, hogy ezeket az alkotóelemeket távol tartsuk egymástól.

2011. aug. 18.

VK-I-dőutazás

2000-ben az EU elfogadta a Víz Keretirányelvet, ami egyrészt ambíciózus vízpolitikai célkitűzés gyűjtemény, meg a célokat gyengéd brutalitással kikényszeríteni hivatott gigatörvény. Cél: a vizek jó ökológiai állapotának elérése 2015.-ig. Mit eltoltak a századok, lemossuk - és csak volt a folt  - röpke másfél évtized alatt
A serény tevékenykedésnek biztos lesznek hasznos eredményei, és a sok tevés-vevés a gdp-t is növeli. Kimutatások, bemutatások...
De azért érdemes elgondolkodni, hogy nem lenne-e hatékonyabb békén hagyni a patakjainkat, hogy maguk gyógyítsák be a rajtuk esett sérelmeket. Nem kell hozzá más csak víz meg türelem. Szép lassan még a legdurvábban megrendszabályozott patakok is újjáélednek, csak hagyni kell.
A Másfél millió lépés stábja kapta annó lencsevégre az alábbi modernizált patakszelvényt, amit a kéket idén nyáron végigjáró barátunk is megtalált. Még néhány év és a lassan kifejlődő kanyarok alámosnak egy két fát.... szép lesz. 









Csak azt kell elkerülni, hogy hirtelen pénz álljon a házhoz, mert akkor több évtizednyi épülést lehet néhány óra alatt leradírozni,


 majd újabb pénzekből elvégezni az ökológiai rehabilitációt, pl a Life-ból. Mert, hogy itt az lett tönkretéve, amit a VKI kapcsán nagyjából el kell majd érni, csak az pénzbe fog kerülni. És ezt meg lehetett volna spórolni, mert közmunkásokkal lehet szelektíven tisztíttatni egy vízfolyás partját, de gyorsított ütemben bokrot és fát növeszteni nem.
 
 

2011. ápr. 14.

Planet Error

Beszélgetés a Dunáról és a hajózhatóságáról, fejlesztéséről. A beszélgetés elég szerteágazó volt, de a végére lassan körvonalazódott, hogy azért ez alapvetően gazdasági-jogi kérdésként nincs tisztázva, és ez a bizonytalanság jelenti a legnagyobb fenyegetést a folyóra.

Az április 1.-i műsor ezen az ösvényen érhető el. 

2011. márc. 27.

Hajót folyóhoz vagy fordítva?

Az államtitkár belecsapott a lecsóba, és félig igaza van, és rögtön kapott egy féligazságot válaszul. Összeáll valami két fél-igazságból?
"nem a folyót kell a hajókhoz igazítani, hanem a hajókat a folyóhoz" - emelte be a közbeszédbe a zöld érzelmű társadalmi szervezetek régóta használt szlogenjét.
"A Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke, Szalma Botond szerint Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának nyilatkozata súlyosan veszélyezteti a magyar érdekeket, szakmailag pedig dilettáns."- kapta meg válaszul.

Jó ez az alakítgatós szlogen?
Egyfelől jó, mert tömör és kifejezi a lényeget: a technikai lehetőségeinkkel kell alkalmazkodni a környezetünk adottságaihoz ahelyett, hogy a körülményeket próbáljuk a technikai lehetőségeink maximális kiszolgálására formálni.
Másfelől, mint minden tömörítés pontatlan, ami jó egy társadalmi szervezet számára, nem biztos, hogy jól áll egy államtitkárnak. Ha pontosak akarnánk lenni azt mondanánk: A hajók teherszállító-kapacitásának kihasználásával kell a folyó változatosságához igazodnunk és nem a folyót kell egy kiválasztott hajó-osztály kapacitásának maximális kihasználhatóságához szabni, függetlenül a következményektől. Dehát erre ki figyelne oda? Mégha így kevésbé lehetne is belekötni.
Az is igaz, hogy a jelenlegi helyzetben a tervezés alatt lévő hajózóút javító beruházások inkább a külföldi érdekelteknek használnak, mint a hazaiaknak. De ettől még nem igaz, hogy nem lenne érdekünk a dunai áruszállítás lehetőségének a fejlesztése. Csak nem úgy, ahogy azt egy csomó úniós pénz belefeccölésével jelenleg tervezzük. A hajózóút fenntartás és gázló előrejelzés  kőkori színvonalon van, ezeknek a fejlesztésével majdnem annyit lehetne javítani a hajók kihasználtságán, mint a folyó átszabásával. Ez persze kevésbé lenne kényelmes, mint egy csatornán hajózni, viszont élni meg egy folyó mellett jobb.
Ezt meg a hajózásban érdekelt szállíttatóknak kellene lassan belátniuk, nem csak az ő igényeik léteznek a Dunával kapcsolatosan. Ráadásul az eddigi beavatkozások főleg az ő érdekeiket szolgálták más hazai érdekek rovására. És ez nem mehet a végtelenségig. Az államtitkár pontatlan és így feleslegesen lekezelő nyilatkozata e tekintetben teljesen helyénvaló.
Angolul ennek a zöld ellen-kampánynak a szlogenje úgy szól hogy "Stop the Canal!" Ugyan ez magyarul azonban így a legpontosabb:  
MIÉRT CSINÁLTUNK LEFOLYÓT A FOLYÓINKBÓL?

A Mahosz által idézett hajózási adatok egyébként nagyjából fedik a valóságot, bár az Eurostat szerint 74db magyar felségjelű teherszállító hajóval rendelkeztünk  nem 2800-zal, ahogy az a cikk sugallja, de ha ezek teljesítették mind a 2800 fuvart az említett 9000-ből, akkor ahhoz piszok jól hajózható folyó kellett. Vagy valami nem stimmel a számokkal. 
Elemzéseink a hajózásról

2011. márc. 8.

Planet Error

 Beszélgettünk a Tilos rádió Földünkről és lakóiról szóló műsorában - a Planet Errorban - a víz körforgásáról, lefolyásáról, a Dunáról és a dunai patt helyzetről. Az adás itt hallgatható meg. Folytatás április 1.-én a hajózásról.

2011. jan. 1.

Az erdők tavat csinálnak

Egy 140 éves javaslat beérése

Ez az ajánló egy szerteágazóbb cikkből kiragadott egyetlen gondolatmenet összegzése. A cikk a The Economist karácsonyi számában jelent meg és egy megkérdőjelezhetetlen tapasztalatot oszt meg arról a sokat vitatott kérdésről, hogy vajon az erdők hogyan csinálnak több vizet.

Az Atlanti óceán közepén fekvő kopár szigetre a portugálok 1501-ben találtak rá, Ascensión szigetén akkoriban némi fű és helyenként páfrányok jelentették a vegetációt. Olyan kopár volt, hogy az még a sokat látott tengerészeknek is feltűnt. Ezen az állapoton a hely, egy ideig fontos stratégiai elhelyezkedése sem változtatott, mígnem a XIX. század közepe táján, egy arra vetődő angol botanikus javaslatot nem készített a szigetet használó Brit Haditengerészet számára: Telepítsenek be néhány arra alkalmasnak ígérkező fa és cserje fajtát. A javaslat mögött meghúzódó szándék az volt, hogy az erdők által a növeljék a csapadékot és javítsák a talajt, hogy életképessé tegyék a helyőrséget ellátó gazdaságot. Az Admiralitás nem tétovázott és nemsokára, az 1860-as év folyamán 27 ezer, különböző fajtájú fa- és cserjecsemetét ültettek el.

Visszatekintve az elgondolást akár elhibázottnak is lehetne tekinteni. A megsegített gazdaságnak lassan a nyomai is elenyésznek, mindent olcsóbb hajóval és repülővel a helyszínre szállítani, és a hosszú távú csapadék mennyiségének alakulásában sem tapasztalható semmilyen trend.

Közben azonban a sziget kizöldült, a betelepített növények elszaporodtak. A sziget legmagasabb csúcsán édesvizű tavat árnyékol az erdő. Egyszóval a szigeten beindult a szukcesszió, az ökológiai rendszer lassan felépítette, építi önmagát.

Forrás:The Economist
A folyamat kulcseleme egy önerősítő folyamat: ugyan meteorológiai értelemben nem esett több eső a szigetre, de a hegyoldalakra telepített és elszaporodó fák alkotta erdő nagymértékben növelte azt a kondenzációs felületet, amelyen a hegyoldal mentén felemelkedő légáramlatokból a lehűlő nedvesség ki tudott csapódni. Az erdő megcsapolta a páradús tengeri levegőt. Minél több fa, annál több levél, annál több, a sziget természeti körforgása számára rendelkezésre álló víz, minél több víz, annál több fa és annál több talajképző avar, ami megőrzi a nedvességet és talajjá formálódik az erdő újabb generációja számára. 
Ennyi történt, nem több és nem több, mint 140 év alatt.

Szerencsére az időközben a helyszínre telepített átrakó, majd átjátszó állomások nem igényelték a sziget erőforrásait és rövidtávú ötletek nem tették ezidáig tönkre a sziget hosszú távú létfenntartó kapacitásainak a felépülését.

Nem nagyon van mit hozzátenni.