Megújulás allokáció

Ez itt egy pár éve tartó kísérlet eredménye, már több helyen lehet hasonlót látni az erdőkben. Ez a kép éppen a Mecsekben készült.
Egy kerítéssel lehatárolt terület, ahová nem jutnak be az őzek, szarvasok, vaddisznók és hasonló növényevők, ahol meg tud újulni magától az erdő, az erdész örömére és a külvilág, ahol a vad táplálkozik a vadgazdálkodó örömére. A különbség azt illusztrálja-e, hogy nem hatékony az erdő-erőforrás allokációja a két haszonélvező között?
Érdemes lenne elhelyezni, vagy találni néhány kontroll ketrecet olyan helyen is, ahol egy kézben van az erdő-gazdálkodási és a vadgazdálkodói jogosultság.

Lényeg: Mi köze mindennek a víz-erőforráshoz? A talaj a fő vízmegőrzőnk, ha meg lehet védeni a víz eróziójától.

Hogyan alakult ki a rekord árhullám?

Na végre vannak számok az árvízről, amiből mindenki le tudja magának vonni a következtetést, hogy lehet-e hasonló árvízre számítani, vagy sem.
A hosszú nevű Duna konferencián, amit az szeptember 11-12.-én tartottak az MTA-n elhangzott egy előadás Horváth Áron és Csík Zsolt (OMSZ-OVF) jóvoltából a 2013-as dunai árvíz kialakulásának körülményeiről. Az előadás letölthető az alábbi címről.
(4_2_HMS_OVF_Horvath_Csik.pdf) Ide csak a szerintem leglényegesebbet a 29. ábrát másoltam ki.

Horváth-Csík 29. dia, Meteorological and hydrological
antecedents and forecasts of Danube flood 2013

Az ábra azt szemlélteti, hogy hogyan épül fel az árhullám, mennyi víz és honnan érkezik a Duna medrébe. Látható, hogy az árhullám döntő része az Innről érkezett, ennek a maximuma június 3.-án 6300 m3/s-volt, emellett szinte elveszik a Traun 1500 m3/s-os maximuma. A Felső-Dunáról is "csak" 3500 m3/s érkezett. Ami lényeges az árhullám felépülése szempontjából a különböző mellékfolyókon érkező hullámok összetalálkozása. Nagy szerencse volt, hogy a Felső-Dunáról érkező hullám kis késéssel futott rá az Innről alázúduló főhullámnak, ettől van a hasa a hullámnak. A Traun viszont egy kicsivel beelőzött. Mindez +/- 1-2 nap különbséget jelent. (A történés végigpörgethető az előadásban a 15. diától).
Emellett a helyzetet nem súlyosbította a Morva, a Vág, a Garam és az Ipoly sem, minimálisan növekedett csak a lefolyásuk a kritikus időszakban.

A meteorológiai kiváltó ok egy visszahajló ciklon volt, az előadásban erről is vannak érdekes képek. Elgondolkodtató, hogy a 2002-es szintén kiugró nagyságú árvíz kiváltó oka egy igen hasonló légköri jelenség volt.

A lényeg: kedvezőtlen esetben ez az árhullám is lehetett volna egy kicsivel nagyobb, és nincs kizárva, hogy hasonló jelenségek akár kedvezőtlenebb együttállás mellett történnek meg a jövőben. Nem tekinthetünk el a rákészüléstől.

A konferencia teljes neve a rend kedvéért: Joint Stakeholder Conference, Transboundary water issues in a macro-regional context: the Danube basin, 11-12 September 2013

Az előadás : Horváth Ákos - Csík András, Meteorological and hydrological antecedents and forecasts of Danube flood 2013, 2013.09.12 Budapest, MTA