ÚJ, MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK A DUNÁNAK

Amikor a számok magukért beszélnek. Ehhez nem nagyon van mit hozzátenni:
A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke a 2013-as árvíz adataira támaszkodva felülvizsgálta a Duna hazai szakaszának mértékadó árvízszintjeit.

A modellezés konklúziója Budapestre:

"A (...) megállapított mértékadó árvízszintek a 2013. júniusi tetőző vízszinteknél átlagosan 20–40 cm-rel magasabbak, vagyis a jelenleg hatályos, 2010. évben törvénybe foglalt mértékadó árvízszinteket az új értékek Budapest fölött jelentős mértékben meghaladják.

Az utólagos hidrológiai elemzések azt mutatták, hogy ennek az árvíznek a valószínűsége évi 1%-nál is nagyobbra tehető (tehát gyakoribb, mint 1% - blog szerk. beszúrás). Ennek ellenére a tetőző vízszintek Budapest fölött több deciméterrel meghaladták az ennél ritkább, évi 1%-os valószínűséghez kötött ún. mértékadó árvízszintet, a MÁSZ-t."

http://www.epito.bme.hu/hirek/20140311/Uj_mertekado_arvizszintek_a_Dunanak

Mi következik ebből? A védelem elfogadott szintje a mértékadó árvízszint alapján kerül kiépítésre, ha növekszik a mértékadó szint felül kell vizsgálni a védekezési rendszer képességeit.

"A jövő itt van és sose lesz vége."

Meanderező égi áramlatok

Az ezredforduló körüli közép-európai árvizek kapcsán már felmerült az északi félteke köráramlásának hatása. Pontosabban az áramlat megváltozása, amelynek során a nagy árvizeket megelőző időszakokban az egyenletes, a délkörívekkel párhuzamosan futó mintázat kanyargóssá válik.
Ez a jelenség volt a tárgya annak a vizsgálatnak is, amelyet az AAA-n mutattak be és az alábbi linken tudosított róla az Economist. A kutatás az Észak-Amerikát és a Brit szigeteket súlytó szélsőséges időjárási helyzetek kialakulásának okait vizsgálta.
A "jet-stream" - köráramlás kanyargóssá válását a jelen tudás alapján a pólus és a délebbi égövek eltérő ütemű melegedésével kötik össze, aminek hatására az áramlat a hőmérséklet különbség csökkenésének hatásárs úgy kezd el viselkedni, mint egy síkságra kilépő folyó - meanderezik.
A jelenség feltételezett következményei a "beragadó" légköri jelenségek kialakulása - szárazságok, hőhullámok, hideg hullámok vagy árvizek.
http://www.economist.com/news/science-and-technology/21596920-polar-warming-blame-americas-and-britains-bad-winter-weather-jet-set

Az erdők lehellete

Egy újabb tudományosan feltárt adalék az erdők hűtő hatásáról a BBC-től. A fenyőfák által kibocsátott illatanyag jelentősen hozzájárul az aerosol képződéshez, ami azután a felhősödést és a visszatükrözést erősíti.
Pine smell 'limits' climate change http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-26340038

Az Egyesült Királyságban így állnak neki

Ahol az időjárás megváltozása miatt szintén súlyosbodik az árvíz-fenyegetettség és ahol szintén megvágták az ágazat költségvetését.
Arccal az árvíz-tározók felé.
A TheGuardian cikke az egyik kísérleti területet mutatja be az idei áradások kapcsán.

És ami mögötte van, a policy: a víz ideiglenes helyét (az eseti elárasztás jogát) meg veszik a terület tulajdonosától.

Tárgyalnak, tárgyalnak, tárgyalnak - nyíltan, pénzről. A közösség érdekeinek érvényesítése és az egyéni érdekek tiszteletben tartása érdekében.

Az alábbi elemzésünkből pedig kiderül az is, hogy ugyan ezt a célt, hogyan próbálják elérni Európa más részein.