2016. jún. 14.

Nem mérték, amíg volt


Mi, közgazdászok sokszor tárjuk szét a karunkat, ha egy probléma meglátásunk szerint a tulajdonjogok kialakult elosztásában (a jogok allokációjában) gyökerezik.
A kaliforniai szárazságról már tengernyi írás szól, azonban ez a Wiredben megjelent írás a súlyosbodó helyzethez való alkalmazkodásuk egy alapvető korlátjáról szól. Mostanában 100 éves az a megállapodás, ami az államban a vízjogokat rendezi, de a mai igények és kihívások szempontjából irreális módon. A jog, azonban jog, a jogosultság meg főleg. Még akkor is, ha mindebből egyre anakronisztikusabb helyzetek állnak elő, ahol a vízhiányt és a vízbőséget csak néhány lépés választja el. Nyomonkövetésre érdemes kérdés, hogy hogyan alakul a probléma és a jog allokáció, ahogy az időjárás és a növekvő igények egyre feljebb srófolják a tétet.

http://www.wired.com/2016/06/fun-fact-lots-california-isnt-metering-water/

Itthon ugyan a vízkészletek az állam tulajdonában vannak és meg is lenne a törvényi alapja, hogy a körülmények kedvezőtlen változása esetén a használatba adott készleteket felül lehessen vizsgálni. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatóság itthon sem jeleskedik ha túlhasznált készletek érdekében be kellene avatkozni, vagy szimplán fel nem használt mennyiségek újraosztásával kellene kezelni a növekvő igényeket.
Kérdés, hogy nekünk is van-e további száz évünk.