"Nem víznagyhatalom Magyarország"

Ezzel a címmel jelent meg az origó minapi elemzése. Önsorsrontó szűklátókörűség.

A cikk négy vízzel kapcsolatos "tévhitet" taglal. Ezek közül a harmadik "tévhit": Magyarország víznagyhatalom. A cikk szerint ugyan az évi 12 ezer köbméter egy főre jutó készlet az egyik legnagyobb Európában. De "a jelenlegi műszaki feltételek mellett hasznosítható készlet csupán 600 köbméter/fő/év". Mintha a szaudiak 100 éve azon sajnálkoztak volna, hogy olaj nagyhatalom lehetnénk, hiszen az egy főre eső készleteink kiemelkedőek, de a tevéikkel (műszaki feltételek) az istennek sem tudják felhozni az olajat. Az meg magától nem jön fel. 

Majd következik a negyedik tévhit: az árvizeket gyorsan el kell vezetni. Ez valóban tévhit, a vizeket valóban vissza kellene tartani, az viszont tévhit, hogy erre már - a cikkben említett - meglévő, meg a belengetett néhány építendő tározó elegendő kapacitással rendelkezne. Medertározással ugyanis nem lehet elegendő kapacitást teremteni, csak a területhasználat vízszempontú ésszerűsítésével lehet megteremteni a szükséges helyet a víz hasznosítása számára.

A "jelenlegi műszaki feltételek" a vízi infrastruktúra esetében a múltban kialakult társadalmi igények tárgyiasult lenyomata. A műszaki feltételekről, mint korlátozó tényezőről beszélni annyit jelent, hogy az új körülmények ellenére nem tudjuk meghaladni / megújítani a kialakult szemléletünket. Vagyis a saját szemléletünk merevsége az igazi gát, akadályozza a lehetőségek kihasználását, ahogy ezt a cikk maga is szépen illusztrálja. 

Végezetül a teljesség kedvéért az első két tévhitről is.
Drága a víz. Nem a víz drága, hanem az az infrastruktúra, amin eljut a rendeltetési helyére, meg az energia, ami eljuttatja. El lehet gondolkodni a közeli és távoli történelmünkön, ami a költségekre nem túl érzékeny infrastruktúrák kiépítését eredményezte. Ráadásul minél kisebb és periférikusabb egy település ez a költség annál nagyobb. De a fő kérdés szerintem az, hogy vajon miért tekintjük természetesnek, hogy már nem lehet a pl a falusi kutakból (tágabban a felszínközeli talajvíz készletekből)  inni. Ahogy azt pl meg lehet tenni a cikkben felemlített Dániában.
És itt meg is érkeztünk a vízminőség kérdéséhez. Mert az Alföld (déli) részén koncentrálódó vízminőségi problémák fő oka, hogy mélyen a felszín alatt található készletekből kell ivóvizet nyerni, ami ásványi anyagokban gazdag (ezt messzemenően értékeljük, amikor bele akarunk ülni).
Egy másfajta szemléletbeli dolog, hogy tévhitnek lehet-e nevezni azt a helyzetet, amellyel a lakosság 25-30%-a naponta szembesül.


http://www.origo.hu/idojaras/20120809-nem-viznagyhatalom-magyarorszag-negy-tevhit-az-ivovizrol-esoviz-aradas-szarazsag.html