2010. okt. 9.

Erdőt Münchausen módszerével - a ZAI

Posted on 10/09/2010 by unggor

Az erdőről még nem írtam, de ezt is el kell kezdeni, pl ott, ahol nem volt, de lett - a sivatag szélén..
Az erdő-víz-klíma témahármas visszatérő alapproblémája a tudományos megközelítésben, hogy vízhiányos helyeken ugyan üdvösek lennének a fák, de a telepítésük, mivel vízfogyasztók, csak tovább rontaná a helyzetet. Így aztán inkább nem telepítünk, hanem aszalódunk.
De jogos-e a vélekedés, hogy egy tőkeszegény szervezet meg se próbáljon felhalmozni, hiszen az rögtön rontaná a rövidtávú helyzetét? Ha a gazdaságról van szó, se szeri se száma az érveknek, hogy a legszegényebbek egyetlen lehetősége, ha ésszel, de elkezdik forgatni a pénzüket - félretesznek, befektetnek... És idővel, ha a folyamatot nem zavarja meg semmi rendkívüli, az egyén képes lesz egyre nagyobb mértékben a gazdálkodásában tartani az addig tőle rövid úton távozó kicsinyke bevételeit. Végül a kiindulásnál stabilabb, összetettebb megélhetést tud biztosítani magának, ami a külső környezet változásait is egyre jobb hatékonysággal képes kiegyenlíteni.
Nincs ez másképp a természetes rendszerekben sem, ha hagyják, ezek a rendszerek is felépítik magukat, egyre összetettebbekké válnak, egyre jobb hatásfokkal képesek felhasználni (körforgásban tartani) a környezetükből nyert anyag és energia áramlásokat, így a vizet is. A probléma az, hogy általában, pont az ellenkező logika szerint gazdálkodunk. A növekvő természeti tőkéből származó növekvő jövedelmek helyett, a természeti tőke felélése árán gazdálkodunk, amíg az tart.
De a jó hír, hogy a legszarabb helyzetben is lehet fordítani ezen a folyamaton. Ez az amiről az alábbi linken található cikk (Kizöldül-e újra a sivatag? vagy az angol eredetije) szól.
A Szahel övezet írástudatlan földművesei erdős területeket és ezzel megélhetést tudtak teremteni maguknak: nem mással, mint a rendelkezésre álló kevés csapadék helyben tartásával, gondos felhasználásával, - őseik gazdálkodási módszerének a “ZAI”-nak a továbbfejlesztésével. Néhány egyszerű megoldással (részletek a cikkben) zártabbá tudták tenni a területük víz és tápanyag körforgását, azaz újraindították a természeti tőke felhalmozódását.
Vajon ha a Szahara szélén néhány földműves meg tudta csinálni EU-s támogatások nélkül is, képesek lennénk-e mi is rá? A lepusztított helyszíneink már megvannak.

No Response to "Erdőt Münchausen módszerével - a ZAI"

Leave A Reply