Nyári hőterhelések és vízhiányok

A helyszín: pesti Duna part, június 17, délután, 17:52. Hőmérséklet, nagyjából 25 °C.

Ez egy fehérre és feketére színezett emlékmű, egy anyagból. A jobboldali egy kompozit kép, a hőkülönbségek és kontúrok egyaránt látszanak rajta.

Az alsó hőképeken a bal alsó sarokban látható hőmérséklet azt az értéket mutatja, ahol „+” kereszt van. A Jobb sarkokban a képen érzékelt alsó és felső hőmérséklet érték szerepel. Ezek között van széthúzva a színskála. (Ha az ég véletlenül beleesik a hőképbe, az megbolondítja az alsó értéket ez egy kicsit átszínezi a képeket egymáshoz képest. Ezért célszerű a „+” -hoz képest nézni képenként is a színezést.) A lényeg nem a pontos hőmérséklet értékben, hanem az értékek közötti különbségben rejlik.

A hőmérséklet sáv 22°C és 56°C között mozog a képeken. A fekete színű felület hőmérséklete 47°C, a fehér színű felület 33°C-os. A zöld fűfelület, ami szintén sötét 26°C-os. Az energia a fű felületéről nem hő, hanem vízpára formájában távozik. Számít a felület színe (ez az albedó hatás) a visszasugárzott hő mennyiségében, de kevésbé, mint az hogy párologtatni képes-e a felület, amit a besugárzás ér. (A zöld színű felületnek önmagában a fehér és a fekete hőmérséklete között kellene lennie.) A leghűvösebb felület az árnyékom, de a hátam ettől még ugyan úgy melegíti a légkört.

Az összefüggéseket egyértelműbbé tenné, ha nem különböző ívelt, hanem azonos dőlésszögű sima felületeket találnánk.

Megjegyzések a képek értelmezéséhez: A légkör földközeli, legalsó rétegének felmelegedését a felszín felől (bármilyen felszínről, talaj, ház, növények, élőlények, víz) a légkörbe hő formájában visszaáramló, majd a levegővel feláramló és elkeveredő napenergia okozza. Ez a visszáramlás kisebb mértékű (azaz lassabb a hőhullám felfutása), ha a napsugárzás energiájából vízzel párosulva vízpára keletkezik. Az első esetben a szél (ha van), a melegített levegőt viszi tovább, a második esetben felmelegedés nélkül a  párával telítettebb levegőt. Minden négyzetméter felület vagy passzívan részt vesz a környező levegő további felmelegítésében, vagy ha képes párologtatni, akkor csak korlátozottan táplálja a hullámot. A felmelegedés mértéke végső soron az arányokon múlik. (A hőáramlás közvetlen hatása mellett a felszín által elnyelt hő hosszúhullámú sugárzás formájában távozik még a légkör felé és verődik vissza hőként pl a felhőkről. Ez csak az "átlagos" hátteret adja.)  

A városi hőcsere folyamatokról itt írunk bővebben: Báder L., Ungvári G: A városi hőszigethatás mérséklése a párolgás növelésével.

Természetesen minden mindig összetettebb, mint ami egy rövid posztba befér, de eszmét cserélni példákon és a példák megértésén, vitatásán keresztül lehet. Ehhez keresünk további helyszíneket. Például felűlről este is fényképezhető fás parkot a körülötte lévő háztömbökkel.