2016. jún. 14.

Nem mérték, amíg volt


Mi, közgazdászok sokszor tárjuk szét a karunkat, ha egy probléma meglátásunk szerint a tulajdonjogok kialakult elosztásában (a jogok allokációjában) gyökerezik.
A kaliforniai szárazságról már tengernyi írás szól, azonban ez a Wiredben megjelent írás a súlyosbodó helyzethez való alkalmazkodásuk egy alapvető korlátjáról szól. Mostanában 100 éves az a megállapodás, ami az államban a vízjogokat rendezi, de a mai igények és kihívások szempontjából irreális módon. A jog, azonban jog, a jogosultság meg főleg. Még akkor is, ha mindebből egyre anakronisztikusabb helyzetek állnak elő, ahol a vízhiányt és a vízbőséget csak néhány lépés választja el. Nyomonkövetésre érdemes kérdés, hogy hogyan alakul a probléma és a jog allokáció, ahogy az időjárás és a növekvő igények egyre feljebb srófolják a tétet.

http://www.wired.com/2016/06/fun-fact-lots-california-isnt-metering-water/

Itthon ugyan a vízkészletek az állam tulajdonában vannak és meg is lenne a törvényi alapja, hogy a körülmények kedvezőtlen változása esetén a használatba adott készleteket felül lehessen vizsgálni. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatóság itthon sem jeleskedik ha túlhasznált készletek érdekében be kellene avatkozni, vagy szimplán fel nem használt mennyiségek újraosztásával kellene kezelni a növekvő igényeket.
Kérdés, hogy nekünk is van-e további száz évünk.

2016. jan. 3.

Az erdő és a patak vízhozama

Egy méréssorozat, amelynek az eredményei ellentmondanak a közkeletű tudományos szemléletnek, amely az erdőre, mint szimpla vízhasználóra tekint.

Az idézett cikkben az egyébként sajnálatosan nagy mértékű erdőpusztulás teremtette meg a terület patakjain a vízhozam összehasonlítás lehetőségét. (Ahol ezek szerint már 30 évvel ezelőtt is szisztematikusan mérték a vízhozamot!)
Az erdők pusztulása a vízgyűjtőn, nem növelte a patakok vízhozamát, ahogy az a jelenlegi szemléletmódból következett volna. A patakok vízhozama a magyarázat szerint azért nem változott, mert a fák tömeges pusztulásától az erdő talajszintje naposabb, melegebb és szelesebb lett. Az árnyékolás hiányában pedig megnőtt a hó és a csapadék felszíni párolgása, ahelyett, hogy több víz szivárgott volna be, vagy folyt volna le, hogy táplálja a patakokat.

Ez az eredmény is megerősíti, hogy téves az a hozzáállás, ami az erdőket szimplán a (csapadék)víz passzív felhasználóinak tekinti és tagadja a pozitív kapcsolatot, az erdő (pontosabban a szukcessziós folyamat előrehaladása) és a rendelkezésre álló vízmennyiség között, azaz szem elől téveszti az erdők vízkörforgás szabályozó szerepét.

Ahogy azt a phys.org malíciózus összegzése megfogalmazta:
A rossz hír, hogy a fapusztulás nem fog hozzájárulni Amerika nyugati részén tapasztalható hosszú szárazság hatásának enyhítéséhez (mint azt sokan várták). "Brrrrrrrrr" (A szerk.)
A jó hír viszont, hogy az eredmények hozzájárulnak, hogy jobban megértsük az erdő vízkörzését, és egészségesebb erdőink legyenek, amelyek kiteljesedésük ellenére biztosítanak elegendő hasznosítható vizet.

A kép forrása:http://cdn.phys.org/newman/gfx/news/hires/2015/whentreesdie.jpg

2015. márc. 10.

Talajnedvességből eső

Nyaranta leggyakrabban akkor esik az eső, ha magas a talaj nedvesség tartalma, azonban az eső valószínűsége abban a régióban a legnagyobb ahol más területekkel összehasonlítva száraz a talaj.

Ez a dodonnainak tűnő állítás a konklúziója a Nature Communicationben megjelent kutatás összefoglalójának. Az eredményre 100 ezer, 2002 és 2011 között a bolygó különböző helyein lezajlott eső körülményeinek vizsgálata alapján jutottak.
Ami azonban az állítás mögött kibontakozik, az nagyon szépen visszaigazolja, hogy a kis vízkör kiteljesedése egy környéken hogyan tud pozitívan visszahatni a terület természetes állapotára. Mindez annak a dogmának állít végre komoly kihívást, ami pl az erdők más ökoszisztémákénál magasabb vízfelhasználását egy táj szempontjából rossz dolognak tartja, mivel nem tesz különbséget a természeti folyamatok vízfelhasználása és más vízhasználatok között.

Ráadásul a relatíve szárazabb területek feletti magasabb valószínűségű eső egy hatékony kiegyenlítő visszacsatolás lehetőségét veti fel. Ahol kisebb a talaj nedvességtartalma, onnan a talajmenti légrétegek gyorsabb felmelegedése miatt hamarabb ér fel a pára a kicsapódási magasságára, mint a nedvesebb területekről, így ott hamarabb kezd el esni...

Ez egy nagyon fontos kutatási eredmény, amelyik megerősíti a kis vízkör kulcsszerepén alapuló természet szemléletet. És meg csak most jönnek majd a SMAP űrszonda eredményei. Hogy az mi?
NASA's Soil Moisture Active Passive mission a talaj nedvességének globális térképezésére.

2014. ápr. 7.

ÚJ, MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK A DUNÁNAK

Amikor a számok magukért beszélnek. Ehhez nem nagyon van mit hozzátenni:
A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke a 2013-as árvíz adataira támaszkodva felülvizsgálta a Duna hazai szakaszának mértékadó árvízszintjeit.

A modellezés konklúziója Budapestre:

"A (...) megállapított mértékadó árvízszintek a 2013. júniusi tetőző vízszinteknél átlagosan 20–40 cm-rel magasabbak, vagyis a jelenleg hatályos, 2010. évben törvénybe foglalt mértékadó árvízszinteket az új értékek Budapest fölött jelentős mértékben meghaladják.
Az utólagos hidrológiai elemzések azt mutatták, hogy ennek az árvíznek a valószínűsége évi 1%-nál is nagyobbra tehető (tehát gyakoribb, mint 1% - blog szerk. beszúrás). Ennek ellenére a tetőző vízszintek Budapest fölött több deciméterrel meghaladták az ennél ritkább, évi 1%-os valószínűséghez kötött ún. mértékadó árvízszintet, a MÁSZ-t."

http://www.epito.bme.hu/hirek/20140311/Uj_mertekado_arvizszintek_a_Dunanak

Mi következik ebből? A védelem elfogadott szintje a mértékadó árvízszint alapján kerül kiépítésre, ha növekszik a mértékadó szint felül kell vizsgálni a védekezési rendszer képességeit.

"A jövő itt van és sose lesz vége."

2014. márc. 9.

Meanderező égi áramlatok

Az ezredforduló körüli közép-európai árvizek kapcsán már felmerült az északi félteke köráramlásának hatása. Pontosabban az áramlat megváltozása, amelynek során a nagy árvizeket megelőző időszakokban az egyenletes, a délkörívekkel párhuzamosan futó mintázat kanyargóssá válik.
Ez a jelenség volt a tárgya annak a vizsgálatnak is, amelyet az AAA-n mutattak be és az alábbi linken tudosított róla az Economist. A kutatás az Észak-Amerikát és a Brit szigeteket súlytó szélsőséges időjárási helyzetek kialakulásának okait vizsgálta.
A "jet-stream" - köráramlás kanyargóssá válását a jelen tudás alapján a pólus és a délebbi égövek eltérő ütemű melegedésével kötik össze, aminek hatására az áramlat a hőmérséklet különbség csökkenésének hatásárs úgy kezd el viselkedni, mint egy síkságra kilépő folyó - meanderezik.
A jelenség feltételezett következményei a "beragadó" légköri jelenségek kialakulása - szárazságok, hőhullámok, hideg hullámok vagy árvizek.
http://www.economist.com/news/science-and-technology/21596920-polar-warming-blame-americas-and-britains-bad-winter-weather-jet-set

2014. febr. 27.

Az erdők lehellete

Egy újabb tudományosan feltárt adalék az erdők hűtő hatásáról a BBC-től. A fenyőfák által kibocsátott illatanyag jelentősen hozzájárul az aerosol képződéshez, ami azután a felhősödést és a visszatükrözést erősíti.
Pine smell 'limits' climate change http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-26340038

2014. jan. 15.

Az Egyesült Királyságban így állnak neki

Ahol az időjárás megváltozása miatt szintén súlyosbodik az árvíz-fenyegetettség és ahol szintén megvágták az ágazat költségvetését.
Arccal az árvíz-tározók felé.
A TheGuardian cikke az egyik kísérleti területet mutatja be az idei áradások kapcsán.

És ami mögötte van, a policy: a víz ideiglenes helyét (az eseti elárasztás jogát) meg veszik a terület tulajdonosától.
Tárgyalnak, tárgyalnak, tárgyalnak - nyíltan, pénzről. A közösség érdekeinek érvényesítése és az egyéni érdekek tiszteletben tartása érdekében.

Az alábbi elemzésünkből pedig kiderül az is, hogy ugyan ezt a célt, hogyan próbálják elérni Európa más részein.

2013. okt. 2.

Árvízi termés a sajtóban index vs 444

Kortörténeti lenyomat az egymás mellett való elbeszélésről. Nyári reakciók közvetlenül az árvíz után. Érdemes ezt a két cikket (Index és 444) egymás után elolvasni, ha valaki meg akarja érteni, hogy miért nem jutunk ötről a hatra a vizeinket érintő kérdésekben.


http://index.hu/belfold/2013/06/14/jol_jott_volna_bos-nagymaros_az_ar_ellen/
A klasszik érvelés az árvíz kapcsán előhúzva, ha megépült volna a nagymarosi duzzasztás, akkor lett volna ott töltés, ahol most védekezni kellett. De arról nem tudunk meg többet, hogy vajon az így begyorsított árhullám hogyan viselkedett volna Budapestnél, amiben maga a duzzasztómű nem játszott volna túl sok szerepet, mivel ilyen esetekben ezeket kinyitják, ahogy azt a cikk is megemlíti. Tehát nem a duzzasztómű jött volna jól, amint azt a cikk sugallja, hanem a töltések, amelyeket a települések csak a duzzasztás árán kaphattak volna meg. Ezen túl új információ nem igen került elő. A cikk felmondja a beruházás történetét és a tervezett kapcsolatrendszert energetika és hajózás viszonylatában, bár a BKV hajójáratok jobb tervezhetősége, mint a fajszi vízlépcső említésre méltó kedvezményezettjei nekem az aránytévesztés szomorúan új példája volt.
A cikkben a legszomorúbb nem az volt, hogy lényegében nem reflektál arra, hogy a világ továbbment és valószínűleg már akkor se azt és úgy építenénk meg, ami a terv volt, ha történetesen napirenden lenne egy duzzasztómű építése. Hanem az, hogy egy ilyen egyszemélyes eszmefuttatás önmagában, a többi releváns nézőpont, értelmezés, jövőbenézés megjelenítése nélkül megjelenhet egy magára valamit adó szerkesztőség felületén
Ha egy politikai közösség többször is egyértelműen kinyilvánítja, hogy egy fajta megoldásból nem kér, akkor a politikai közösséget az általa eltartott szakértőnek nem hülyének kellene néznie, akit az EU majd úgyis helyre tesz, hanem el kellene gondolkodnia rajta, hogy hogyan lehet a megoldásra váró problémákat adott esetben más (nem alibi) módon megoldani. És mellé tenni, hogy ennek a más megoldásnak mi a feltétele és mennyibe kerül, szemben az általa javasolttal. És akkor a politikai közösség majd dönt, aminek a felelőssége a politikai közösség döntéshozóié és nem a szakértőké. Egy szerkesztőségé meg az, hogy ezt a folyamatot elősegítse.

A másik írás a new wave:
http://444.hu/2013/06/19/mekkora-lesz-a-kovetkezo-arviz/
Számos olyan érvet sorakoztat fel a hordaléklerakódástól a klímaváltozás feltételezett hatásáig, amire hosszú távon is működőképes válaszokkal kellene szolgálni (érdemes végigböngészni). Az is helytálló, hogy a jelenlegi védekezési paradigma keretében ilyenekről egyenlőre nincs tudomásunk. A cikk által javasolt kézenfekvőnek beállított megoldás a hullámtér kiszélesítése:
"Inkább növeljük meg a folyók hullámterét, engedjük ki olyan természetes öblözetekbe, alacsony-árterekbe, ahol semmiben nem tesz kárt a víz." 
Nos a kutya itt van elhantolva: ha lenne elegendő ilyen hely, akkor a víz már ott lenne.
De nincs, ne áltassuk ezzel a közönséget.
Nem azért mert fizikailag nincs tér, hanem azért, mert minden talpalattnyi hely valakinek a megélh
etését szolgálja, amit ez, a közösség számára egyébként előnyös megoldás ellehetetlenítene. (Paradox, bár szűkkörű szempontjaik alapján érthetően a Tisza mellett még a nemzeti parkok sem járultak hozzá, hogy a területükre kiengedjék az árvizet). Valóban érthetetlen felelőtlenség ezen területek beépítése, ahogy azt a cikk felhozza, de ez a helyzeten nem változtat: valakik birtokon belül vannak (jogszerűen laknak, vagy termelnek).
Ezekről a helyekről a tulajdonosokkal és használókkal egyességre kell jutni, vagy ki kell őket vásárolni, vagy el kell tőlük venni. Politikai gusztus kérdése, hogy ki mit tart elfogadhatónak, de egyik sem menne egyik napról a másikra. Addig pedig a jelenlegi eszközökkel kell tudni fenntartani az árvízi biztonságot. Effelől kár kétségeket ébreszteni.

Olyan ez azonban, mint a drog, minél később szánjuk rá magunkat a váltásra annál drágább és keservesebb lesz.

Talán kezdhetnénk az ellenérveket is feldolgozó cikkekkel a víz és a megoldás útjában álló társadalmi gátak elbontását.

2013. szept. 24.

Megújulás allokáció

Ez itt egy pár éve tartó kísérlet eredménye, már több helyen lehet hasonlót látni az erdőkben. Ez a kép éppen a Mecsekben készült.
Egy kerítéssel lehatárolt terület, ahová nem jutnak be az őzek, szarvasok, vaddisznók és hasonló növényevők, ahol meg tud újulni magától az erdő, az erdész örömére és a külvilág, ahol a vad táplálkozik a vadgazdálkodó örömére. A különbség azt illusztrálja-e, hogy nem hatékony az erdő-erőforrás allokációja a két haszonélvező között?
Érdemes lenne elhelyezni, vagy találni néhány kontroll ketrecet olyan helyen is, ahol egy kézben van az erdő-gazdálkodási és a vadgazdálkodói jogosultság.

Lényeg: Mi köze mindennek a víz-erőforráshoz? A talaj a fő vízmegőrzőnk, ha meg lehet védeni a víz eróziójától.

2013. szept. 18.

Hogyan alakult ki a rekord árhullám?

Na végre vannak számok az árvízről, amiből mindenki le tudja magának vonni a következtetést, hogy lehet-e hasonló árvízre számítani, vagy sem.
A hosszú nevű Duna konferencián, amit az szeptember 11-12.-én tartottak az MTA-n elhangzott egy előadás Horváth Áron és Csík Zsolt (OMSZ-OVF) jóvoltából a 2013-as dunai árvíz kialakulásának körülményeiről. Az előadás letölthető az alábbi címről.
(4_2_HMS_OVF_Horvath_Csik.pdf) Ide csak a szerintem leglényegesebbet a 29. ábrát másoltam ki.

Horváth-Csík 29. dia, Meteorological and hydrological
antecedents and forecasts of Danube flood 2013

Az ábra azt szemlélteti, hogy hogyan épül fel az árhullám, mennyi víz és honnan érkezik a Duna medrébe. Látható, hogy az árhullám döntő része az Innről érkezett, ennek a maximuma június 3.-án 6300 m3/s-volt, emellett szinte elveszik a Traun 1500 m3/s-os maximuma. A Felső-Dunáról is "csak" 3500 m3/s érkezett. Ami lényeges az árhullám felépülése szempontjából a különböző mellékfolyókon érkező hullámok összetalálkozása. Nagy szerencse volt, hogy a Felső-Dunáról érkező hullám kis késéssel futott rá az Innről alázúduló főhullámnak, ettől van a hasa a hullámnak. A Traun viszont egy kicsivel beelőzött. Mindez +/- 1-2 nap különbséget jelent. (A történés végigpörgethető az előadásban a 15. diától).
Emellett a helyzetet nem súlyosbította a Morva, a Vág, a Garam és az Ipoly sem, minimálisan növekedett csak a lefolyásuk a kritikus időszakban.

A meteorológiai kiváltó ok egy visszahajló ciklon volt, az előadásban erről is vannak érdekes képek. Elgondolkodtató, hogy a 2002-es szintén kiugró nagyságú árvíz kiváltó oka egy igen hasonló légköri jelenség volt.

A lényeg: kedvezőtlen esetben ez az árhullám is lehetett volna egy kicsivel nagyobb, és nincs kizárva, hogy hasonló jelenségek akár kedvezőtlenebb együttállás mellett történnek meg a jövőben. Nem tekinthetünk el a rákészüléstől.

A konferencia teljes neve a rend kedvéért: Joint Stakeholder Conference, Transboundary water issues in a macro-regional context: the Danube basin, 11-12 September 2013

Az előadás : Horváth Ákos - Csík András, Meteorological and hydrological antecedents and forecasts of Danube flood 2013, 2013.09.12 Budapest, MTA


  



2013. aug. 24.

Barkács gleccser - vízvisszatartással

A visszahúzódó gleccserek megélhetésükben fenyegetik a kasmíri parasztokat. A gleccserek biztosították ugyanis a tenyészidőszakban a kiegyenlített vízellátást. Ami télen ráfagyott az év közben fokozatosan olvadt ki. Ha nincs gleccser, elfolyik a víz télen.
Amiről az Economist beszámolt az egy helyi vízmérnök formába öntött ötlete.
A télen lefolyó vizeket a domboldalakon megkanyargósítják, szétterítik amitől az lelassul és megfagy. Az eredmény vízvisszatartás útján létrehozott (víz)jégtartalékok, amelyek azután fokozatosan olvadnak ki és tudják táplálni a mezőgazdasági termelést. Eddig már egy tucat gleccsert fagyasztottak. A legnagyobb másfél kilóméter hosszú és két méter vastag.
A módszerről és a mérnökről, Chewang Norphelről több leírás is található.

http://www.scientificamerican.com/slideshow.cfm?id=artificial-glaciers-to-survive-global-warming  képanyaggal
http://www.india.youth-leader.org/2011/08/chewang-norphel-the-ice-man-of-ladakh/  videóval
http://www.rainwaterharvesting.org/methods/harvesters/norphel.htm
http://www.time.com/time/world/article/0,8599,1717149,00.html


  
Ahol viszont még van talaj ott ugyan ezen célból, hasonló vízkormányzási művelettel, meg lehet próbálkozni a víz talajban tartásával. (Ehhez már csak a talajt kell megvédeni a víz eróziójától, erre pedig fel lehet találni az erdőt.)
Ladakhban 50 mm az évi csapadék, a szűk völgyekbe lefolyó többlet vizet ezért eleve a megélhetés alapjának tekintik.

Eligazító

Rövid eligazítás arról, hogy mit és hol érdemes keresni a honlapon:

A lényeg: a kis vízkör:  A honlap alapszemlélete egy egységes természeti-társadalmi folyamat értelmezés, aminek a középpontjában a kis (vagy táji) víz-körforgás áll. Ez a folyamat a motorja, egy tájegység léptékében a természeti működés kiteljesedésének (teljesítményének), ami - végső soron - az ott elérhető életminőséget szabja meg. Ezt, a természet és társadalom-tudomány területeket átfogó összefüggésrendszert mutatjuk be, ahogy az számunkra (tapasztalataink és olvasmányaink alapján) egy egységes rendszert alkot. Ezt egy statikus struktúrába szerveztük:
Ezen túl van a honlap dinamikus része, ahol blog formában illesztünk be új tartalmakat.
Tudományos kirakós: Az újabb és újabb tudományos eredmények, hol alátámasztják, hol továbbgondolásra késztetik ezt, a kis víz-körforgás minőségén alapuló természeti-társadalmi értelmezési keretet. Ezeket a felbukkanó új eredményeket követjük nyomon és helyezzük az összefüggés-rendszerünkben, mint egy puzzle következő darabját.
Vízpolitika: Szakpolitikák formálják itthon és külföldön is a víz-erőforráson alapuló jólét fenntarthatóságát és elosztását. Próbáljuk nyomon követni a lényeges folyamatokat.
Budapest - 2013:
Vélemények: Néha kiírjuk magunkból a véleményünket víz és kapcsolódó ügyekben. 
Saját: A honlap készítőinek idevágó munkái, megjelenései
Facebook: Elindítottuk a Szelídvízország Facebook oldalt, ahol az új bejegyzésekről adunk hírt és eszmecserélünk róluk.

Elsősorban a 2013-as budapesti rekord árvíz utóéletéről a blog.hu-n is megjelenünk néhány írással

2013. júl. 5.

Az ár(víz) menti ki Kelet-Németországot a „slamasztikából” (???)

Vajon mit gondoljunk, ha ilyet olvasunk, ráadásul komolynak modott német agytröszttől egy komolynak gondolt hazai portálon? Szomorodjunk el.

A jólét és a GDP összemosását számos kritika illette már. A cikk egy kiváló példa arra, hogy miért. A helyreállítás (kényszerűen) megnövelte a gazdasági aktivitás, amúgy pangó szintjét és szép GDP növekedést eredményezett a 2002-es árvíz után. És ezt várják most is. Na de ettől a jólét nem fog nőni. Csak a cikkben felsorolt pusztulást pótolja. Lehet, hogy modernebb lesz az újjáépített raktár, na de mégis csak egy raktára lesz a cégnek nem három, pedig ez idén már a második lesz, amit 2002 óta felépítenek az első elpusztult helyett. Nem beszélve az árukészletekről, abból is csak egy raktárnyi lesz, nem pedig három, hiába termelte azt meg valaki és növelte a GDP-t, ha elpusztult.
Az igaz, hogy az árvíz, az egyébként beosztással működő német gazdaságban olyan tartalékokat aktivált, amit egyébként nem terveztek felhasználni. Még néhány hasonló árvíz és akkora gazdasági növekedés lesz, hogy belerokkannak. Ennyit arról, ha túlmisztifikálunk egy indikátort.
Úgyhogy én nem örvendeznék azon, hogy nálunk is megadatott a lehetőség, hogy ilyen okból feldüböröghessen a gazdaság. Viszont az igaz, hogy a német újjáépítés még hozhat kereslet növekedést itthon. Ha minket nem visz el a víz, mert nekünk nincs NSZK-s nagybácsink, hogy újjáépítsen benünket. Jobb lesz felkészülni és a jólétre koncentrálni a GDP növekedés helyett.

ui: az utolsó két válasz viszont nagyon hasznos: miért nem javul a volt-NDK relatív pozíciója az ország többi részéhez képest? - Konkúzió: Nincs más út, mint az innovováció és a saját tőke hasznosítása..

2013. jún. 26.

Budapest lépéskényszerben 2 - A sikló és a daxli

Először a jó kérdéseket kell megtalálni.
Az alapprobléma, hogy egy időre sokkal több helyre lenne szükségünk a víz számára, mint máskor. Amikor arról gondolkodunk, hogy mi a legolcsóbb módja az árvízi védekezésnek akkor lényegében arra próbálunk választ adni, hogy mi a legolcsóbb módja ennek a helyteremtésnek.
A folyó megoldása az oldalirányú kiterjedés, aminek számos előnye van, esetünkben ezek közül a legfontosabb a lefolyás elnyújtása, de jelentős hátránya, hogy kiszámíthatatlan és a megzavarja a nagyobb árvizek között az ártéren kialakult tevés-vevés-lakást. E bizonytalanság kiküszöbölésére a helyteremtés első időszakában a töltésépítéssel a víz számára időszakosan szükséges helyet az oldalirány helyett a töltésekkel egymás fölé helyeztük. Ez eleinte olcsó és hatékony megoldás volt és egészen jól működött egészen hosszú ideig. Mivel azonban a folyó mentén mindenhol szorgalmasan alkalmazták ezt, az ott és éppen  megfelelő megoldást, a víz egyre gyorsabban gyülekezett össze és a folyó mentén feljebb lakók egyre magasabban tetőző árvizeket zúdítottak a lejjebb lakók nyakába, akik ugyan ezzel a megoldással próbálták a kapott áldást tovább szuszakolni.
A víztöbblet tehát nem feltétlenül lett több, de az a térfogat, ami korábban egy hosszan elnyúló vízisikló formáját vette fel, átalakult egy rövidebb, de annál vastagabb daxli kutyává. És ahol a sikló még átfért, a siklóval azonos térfogatú, rövid daxli kutya már nem. Főleg ha olyan évek fordulnak elő, amikor a csapadék  is koncentráltan esik és a természet maga is hozzátesz egy lapáttal, hogy a siklóból még nagyobb daxli legyen.


De, mint az a fentiekből kiderül, igazából az árvíz helyét nem teremtjük, csak alakítjuk, szervezzük, legózunk vele.

A kérdés pedig ugyan az, mint régen, de már új feltételek között: melyik a helyteremtés legolcsóbb módja? A daxlihoz formálni vagy a daxlit formálni?


Fényképek: Zozi


2013. jún. 23.

Budapesten a Duna új korszakot nyitott



Vasárnap este a Duna új időszakot nyitott. A tetőző vízszintet, szemben a korábbi évekkel, már nem a rakpart fala, hanem a kőkorlát tartotta távol a várostól.
A kőkorlát, ami üldögélésre tökéletes, de igazából dísz. Még a kőkorlát magasságának is van tartaléka, de a rekordárvíz előtti tartalék lefeleződött.

A probléma adott.
A statisztikák az előretekintésben nem sokat segítenek. És, bár lehetnek várakozásaink a hasonló árvizek előfordulási gyakoriságáról. A jelenlegit meghaladó árvíz kialakulása bekerült azok közé az események közé, amire fel kell készülni.
Ezen a vasárnap estén a rakpart, mint védmű számára lezárult egy korszak. Építésekor, 150 évvel ezelőtt előretekintettek, hogy milyen vízszintingadozást feltételeznek. A szakmai teljesítmény minőségét dícséri, hogy másfél évszázadra megfelelő megoldást alkottak.



Mi a döntési tere Budapest lakóinak?
A korábbi gyakorlat alapján egy kritikusan magas vízszintet a lefolyás lehetőségének javításával lehet elérni - praktikusan a lefolyás keresztmetszetének növelésével. Erre Budapestnek finoman szólva igen csak korlátozottak a lehetőségei.
A védművek, akár csak árvíz idejére felhúzott emelése, amellett, hogy borzasztóan drága, tovább korlátozza majd a város folyóhoz való hozzáférését, ami az élhetőség, a budapesti lét minőségének meghatározó eleme.
Vajon mennyit ér meg ez nekünk Budapestieknek? Sajnos, bárhogy ódzkodunk is tőle, meg kell tudnunk majd válaszolni a kérdést, mert a rakpart szintjét meghaladó vízmennyiség ideiglenes elhelyezésének  nem Budapesten, hanem a folyón feljebb kell megtalálnunk. És megegyeznünk róla.
A probléma nem kicsi, hanem nagy. Jó kérdés-feltevésekre van szükség. Ezen fogunk "hangosan" gondolkodni.



(Köszönet Zozinak a képekért)


2013. jún. 17.

Gátak jönnek, gátak mennek

A technológiai ciklus vége. Az Elwha folyón (Washington állam, USA) elbontották a 100 éve épített duzzasztóműveket. Az első lazacok már visszatértek.
Az ökológiai alapú károk lassan egyre nyilvánvalóbbak lettek, ami a lazac eltűnésével végiggyűrűzött az ökoszisztéma hálózaton. Ki hitte volna korábban, hogy a partra mosódó halcsontvázak hiánya is fájhat valahol. A hordalék felhalmozódása a duzzasztótérben lecsökkentette a tározókapacitásokat, a meder erózió egyre komolyabb költségeket okozott a deltában pl a kikötők számára.
  
De mint az az alábbi cikkből kiderül nem csak a gátak építése, hanem az elbontása is komoly mérnöki teljesítményt igényel.És  sor elején haladó innovátorok majd jól el tudják adni a szakértésüket...

http://www.thesolutionsjournal.com/node/22131

2012. dec. 1.

Ausztrália víz-bankolást tervez

Ugyanaz másképp?

A brutális időjárási szélsőségeket megszenvedő Murray-Darling vízgyűjtőn a száraz időszakok pusztító gazdasági és természeti hatásainak megelőzése érdekében a vízbő időszakok vízmennyiségeinek felszín alatti "bankolásáról" gondolkodnak a National Centre for Groundwater Research and Training (NCGRT)-ben.

Ausztráliában tradicionálisan duzzasztókkal biztosítják a mezőgazdaság és a városok vízigényét, azonban a korábbinál változékonyabbá váló időjárás, a szárazságok és a növekvő vízigények miatt a stratégia továbbgondolását igényli.
Egy lehetséges megoldás a többletek időszakában a víz felszín alatti tározása - bankolása. Ez a felszín alatti készletek növelésétől abban a szervezeti jellemzőben különbözik, hogy össze van kötve a jogosultsággal, a későbbi felhasználásra, ahogy azt egy banknál a saját pénzünkkel természetesnek vesszük. Magyarul a víz felhasználásának joga azé, aki megőrizte, azaz pl beszivárogtatta.
Ehhez nem csak a felszíni és felszín alatti készletek egységes megközelítését igényli, hanem a felszín alatti folyamatok ismeretét és nyomonkövethetőségét is.

"Továbbá szükségünk van arra, hogy a vízgazdálkodást hozzáigazítsuk az éghajlatunk ciklikusságaihoz és learassuk az áradások erejét, hogy segítsük az aszály kezelését. Ez azt jelenti, hogy tározzuk el a nedves időszakok vizét, hogy fel tudjuk hozni a száraz időszakban."


"We also need to tune water management to our climatic cycles and to harness the power of floods to help us to deal with drought. That means banking surplus water underground during wet periods and bringing it up for use during dry times.

Read more at: http://phys.org/news/2012-11-australia-urged-bank.html#jCp

"We also need to tune water management to our climatic cycles and to harness the power of floods to help us to deal with drought. That means banking surplus water underground during wet periods and bringing it up for use during dry times.
Részletek a http://phys.org/news/2012-11-australia-urged-bank.html címen